Ideje mélyebben utánajárni az egyes gátló parancsaidnak.

Megkaptad, ha:

• gyermekkorodban átéltél fizikai vagy mentális bántalmazást;
• voltak öngyilkossági gondolataid, vagy hogy jó lenne elmúlni, nem létezni a világban;
• érezted magad értéktelennek, szerethetetlennek, haszontalannak (minek élni);
• elhangzottak olyan mondatok a szüleidtől, hogy „bárcsak ne születtél volna meg”, „ezért megöllek”, „öngyilkos leszek”; 
• nem vártak, nem örültek, hogy megfogantál, esetleg szüleid azon gondolkoztak, hogy elvetetnek;
• más terveik voltak a szüleidnek, nem a jöveteled (pl.: sulit elvégezni, lakást szerezni előbb, utazás:  „ha nem lettél volna, akkor mehettem volna…”);
• megszületésed előtt édesanyádnak volt abortusza (mindegy, hogy spontán vagy művi);
• édesanyád majdnem belehalt a szülésbe, vagy nagy fájdalmai voltak, és ezt az információt veled megosztotta;

Megkaptad, ha:

• a várthoz képest ellenkező nemű gyerek lettél. Kifejeződhet a névválasztásban is (pl.: György – Györgyi), később öltözködésben, viselkedésben, pl.: fiús lány;
•  folyamatosan összehasonlítottak valakivel (pl.: szomszéd, tesód, rokon a családban), vagy idealizálták őt, téged ezzel lekicsinyítettek, vagy „olyan vagy, mint az apád”;
• ugyanaz a keresztneved, mint a szülődé;
• mást akartál tanulni, máshova akartál suliba menni, mást szerettél volna sportolni, mint ahová a szüleid tereltek;
• szüleid beleszóltak pl.: az öltözködésedbe, korod ellenére nem adtak lehetőséget, hogy kibontakozhass;

Megkaptad, ha:

• idegesítette a szüleidet az, hogy gyermek vagy. Iyeneket mondhattak pl.: „Túl nagy vagy már ahhoz, hogy…” vagy „Ne viselkedj gyerekesen”;
• apukádnak vagy anyukádnak gyerekkorában nem engedték meg, hogy gyerekként viselkedjenek, ezt a mintát te is megörökölted;
• depressziós vagy szigorú környezetben nevelkedtél;
• olyan környezetben nőttél fel, ahol gyermekként is dolgoznod kellett a földeken, állatoknál, és a munkáért lehetett csak elismerést kapni;
• szüleidet veszekedni láttad és tudattalanul magadat hibáztattad, vagy azt érezted, hogy neked kellene segíteni nekik;
• szüleid elváltak és neked kellett támogatni és vigasztalni egyiket vagy mindkettőjüket;
• a szülőd megosztotta veled a felnőtt gondjait, nehézségeit, amik gyermekként nem tartoztak volna rád, így korán belehelyezett az ő gondjaiba;
• neked kellett gyermekként a kistestvéred gondját viselned;
• egyik szülőd esetleg betegeskedett vagy meghalt, neked kellett beállni helyette a felnőtt teendőkbe;
• nem szabadott kimutatnod az örömödet, a szüleid nem voltak boldogok, nem tudtak kikapcsolódni, szórakozni, felszabadultan élni, csak a kötelességben voltak.

Megkaptad, ha:

• gyermekkorod óta beteges vagy, és szüleid elfoglaltsága miatt, hogy többet foglalkozzanak veled, a betegségeddel vívod ki azt;
• magatartászavarod vagy pszichés problémád volt gyermekkorodban, szintén azért, hogy felhívd magadra a figyelmet.
• beletanultál abba, hogy a betegségekkel ki tudod vonni magadat a kötelezettségek alól.

Megkaptad, ha:

• a szüleid azt szerették volna, hogy folyton legyen gyermek maguk körül;
• a szülőd nem nőtt fel, és magadhoz akart téged kötni (pl.: mama hotel is ilyen), vagy tudattalan folyamatokkal kötne téged  maga mellett (van olyan, hogy a szülő a betegséget használja erre eszközként) ;
• ilyeneket mondtak neked: „Ne légy szexi!” (azaz maradj lány, ne légy nő), „Mi lesz velem, ha felnősz?” Tudattalanul ezt üzenik: „Ne hagyj el engem!”.

Megnyilvánulása: kemény munka után megbicsaklás. Pl.: a vizsgák alól valamilyen ürüggyel kimarad: betegség (akár pszichiátriai), alfalajt dolgozatot beadni, vizsga előtt pánikba kerül, halaszt, a záró dolgozatot nem teszi le stb.

Megkaptad, ha:

• a szülő (akár tudattalanul) irigy a gyermek képességeire, arra, amit gyermeke, ha megnő, el fog érni, vagy elért.

Megnyilvánulása a felnőtt életben a folyamatos habozás, a sehova se jutás, és ennek felismerése, de meg nem változtatása.

Megkaptad, ha:

• a szülőd szorongott, pánikolt attól, amiket tettél vagy amik érhetnek téged, és jobb, ha nem is csinálod.  „Csak akkor vagy biztonságban, ha nem teszel semmit.”

Megkaptad, ha:

• a szülőd elutasított (tudatosan, tudattalanul)
• nem vette figyelembe a kéréseidet, igényeidet, szükségleteidet. Amit kértél, a szülőd felülbírálta, mást kaptál, más történ.
•  A szülő üzenete saját Gyermeki én-állapotából: „Csak addig tűrlek meg magam körül, amíg tudomásul veszed, hogy te és az igényeid nem fontosak számomra.” Ezért a parancs egyik változata: „Ne kérd, amit akarsz!”

Megkaptad, ha:

• kívülállónak érzed magad csoportokban;
• azt mondták szüleid rólad, hogy „Te más vagy, mint a többiek” (pl.: különb, vagy nehéz gyerek, vagy félős, stb.);
• azt mondták a szüleid magukról, „Mi mások vagyunk, mint a többiek”.

Megkaptad, ha:

• szüleid elutasították a fizikai vagy érzelmi közelségedet, ritkán érintettek, simogattak meg;
• olyan a családod, ahol az érzelmekről nem szokás beszélni;
• nem tudsz megbízni másokban;
• az egyik szülőd hirtelen meghalt vagy otthagyott titeket;
• bántalmaztak.

A szülői távolságtartások sérülései miatt a gyermek tudattalanul hozza ezt a döntést, hogy ne kelljen átélnie az elutasítás fájdalmát.

A „Senkiben se bízz meg!” a „Ne légy közel” parancs egyik fajtája. „Érzelmileg és testileg is távol maradok tőled, hogy megvédjem magamat.”

Megjelenése felnőtt korban: gyanakvás, elutasítás, erőteljes játszmázások sora a kapcsolatokban egészen a bekövetkező végleges szakításig.

Felnőtt korban is meghozható döntés, ha emocionálisan egy erőteljes,  váratlan esemény bekövetkezik, amit nem tudott feldolgozni.

Megkaptad, ha:

• a szülőd folyamatosan lekicsinyelte a gondolkodásodat;
• folyamatosan értésre adta, hogy ő jobban tudja a dolgokat; 
• a tabu témákról nem akart beszélni veled;

Megkaptad, ha:

• szüleid elfojtják érzéseiket, és ezt te mintaként láttad;
• te is elfojtod az éréseidet,
• bizonyos érzéseket kifejezel, mások le vannak tiltva;
• bizonyos érzelmek tiltólistán vannak, mások engedélyezettek. (PL.: nem mutathatja ki a dühét, a szomorúságát, a félelmét, nem sírhat, .);
• nem érzel érzéseket; (Pl.:  evésproblémáknál: nem érez telítettséget, és eszik akkor is, amikor nem éhes, vagy éhes, de nem érzi, és emiatt nem is eszik.)

Variációja: „Ne érezd, amit érzek, érezd, amit én érzek!” Pl. „Éhes vagyok. Mit akarsz enni?”